A vegetációs időszak az az időintervallum, amikor a növényzet számára a növekedés lehetővé válik. Ebben az időszakban a növények zöld hajtást, lombot fejlesztenek, termést hoznak. Növényfajonként változik, hossza a napi középhőmérséklet alakulásától függ. Hazánkban márciustól októberig tart ez az időszak, amikor az átlaghőmérséklet biztosan 5°C fok felett van, mintegy 220-260 napot. Az ország déli, délkeleti részén kezdődik a legkorábban, március 10-15 körül és az ország északi, északkeleti területein tart a legtovább, október 20-30-ig.
A növények növekedésükkel, fejlődési ciklusaikkal és termékenységükkel is alkalmazkodnak a környezeti feltételekhez. Tehát a növekedési és fejlődési ciklusok a környezetre jellemző módon alakulnak. A környezet változékonysága időben változó és területileg eltérő. Ennek okán a növényi produkció mennyisége és minősége területenként más és más. A növény fejlődése különféle szakaszokra bontható és minden egyes szakasz megjelenését új rész megjelenése jelzi, ilyen pl. a virágzás kezdete. Az új növényi rész megjelenésének ideje jól jellemzi a növekedési periódusokat. A fejlődési szakaszok felosztása külső jegyek alapján történik, ezeket fenológiai (a növények és állatok fejlődési szakaszait figyelő tudományterület) szakaszoknak nevezzük. A fenológiai szakaszok együttesen a növények vegetációs időszakát adják. Pl. lombhullató fák és cserjék esetén ez az időszak a rügyfakadástól lombhullásig tart. A növények ebben az időszakban tápanyagokat halmoznak fel, átvészelve a mérsékeltövi téli hideget, a föld feletti részek lebomlanak, nyugalmi állapotba kerülnek, majd a következő év tavaszán nagyon hamar tudják kezdeni az új vegetációs időszakot a raktározott tápanyagok felhasználásával.
A növények növekedésükkel, fejlődési ciklusaikkal és termékenységükkel is alkalmazkodnak a környezeti feltételekhez. Tehát a növekedési és fejlődési ciklusok a környezetre jellemző módon alakulnak. A környezet változékonysága időben változó és területileg eltérő. Ennek okán a növényi produkció mennyisége és minősége területenként más és más. A növény fejlődése különféle szakaszokra bontható és minden egyes szakasz megjelenését új rész megjelenése jelzi, ilyen pl. a virágzás kezdete. Az új növényi rész megjelenésének ideje jól jellemzi a növekedési periódusokat. A fejlődési szakaszok felosztása külső jegyek alapján történik, ezeket fenológiai (a növények és állatok fejlődési szakaszait figyelő tudományterület) szakaszoknak nevezzük. A fenológiai szakaszok együttesen a növények vegetációs időszakát adják. Pl. lombhullató fák és cserjék esetén ez az időszak a rügyfakadástól lombhullásig tart. A növények ebben az időszakban tápanyagokat halmoznak fel, átvészelve a mérsékeltövi téli hideget, a föld feletti részek lebomlanak, nyugalmi állapotba kerülnek, majd a következő év tavaszán nagyon hamar tudják kezdeni az új vegetációs időszakot a raktározott tápanyagok felhasználásával.