Savanyú talaj jellemzi a hazai földek több mint felét, zömében a Dunántúl nyugati és déli részén jellemző talajtípus. A talajképződés során keletkező lúgos és semleges mállástermékek kilúgozódnak, ezáltal a termőföldben a savtermelő folyamatok kerülnek egyensúlyba. Ezt nevezzük talajsavanyodásnak, melynek főbb okai a talajképző kőzetben (milyen a minősége) és a klimatikus tényezőkben keresendők (csapadék, hőmérséklet, szél). Ez a talaj típus acsony pH értékű 4,5- 6,8 között mozog attól függően, hogy erősen, közepesen vagy gyengén savanyú változatáról beszélünk. A termőföld pH értéke függ a benne végbemenő kémiai és biológiai folyamatoktól, a benne lévő anyagok összetételétől. A hazai termőtalajok pH értéke 4-9 között mozog. A pH érték olyan tulajdonság, mely meghatározza a növény növekedését, mivel nagymértékben befolyásolja a tápelemek felvételét. A növények különböző talajtípusokon fejlődnek optimálisan, azonban a legtöbb növény az enyhén savas közeget kedveli.
Erősen savas földtípusok javítása történhet meszezéssel: mészkőpor, lápi mésziszap, égetett mész, cukoripari mésziszap, egyéb ipari mésztartalmú anyagok felhasználásával. Következésképp a talajszerkezet javul, csökken a savasság, nő a tápanyagok felvehetősége és a termékenység. A meszezés végrehajtásakor a javítóanyaggal együtt szerves trágya is kerüljön a földbe.
Milyen növények igényelnek savanyú talajt?
Az azálea és rododendron család, erika, kamélia, a hortenzia, a tűlevelű örökzöldek, a gyümölcstermő növények közül pedig az áfonya, szelídgesztenye kifejezetten a savas kémhatású közeget kedveli. A legtöbb dísznövény enyhén savanyú (pH 5,5–6,8) talajkörülmények között fejlődik megfelelően.
Mivel savanyítsuk a talajt?
Savanyítására akkor van szükség, ha túl magas a pH értéke az adott növény fejlődéséhez.
Erősen savas földtípusok javítása történhet meszezéssel: mészkőpor, lápi mésziszap, égetett mész, cukoripari mésziszap, egyéb ipari mésztartalmú anyagok felhasználásával. Következésképp a talajszerkezet javul, csökken a savasság, nő a tápanyagok felvehetősége és a termékenység. A meszezés végrehajtásakor a javítóanyaggal együtt szerves trágya is kerüljön a földbe.
Milyen növények igényelnek savanyú talajt?
Az azálea és rododendron család, erika, kamélia, a hortenzia, a tűlevelű örökzöldek, a gyümölcstermő növények közül pedig az áfonya, szelídgesztenye kifejezetten a savas kémhatású közeget kedveli. A legtöbb dísznövény enyhén savanyú (pH 5,5–6,8) talajkörülmények között fejlődik megfelelően.
Mivel savanyítsuk a talajt?
Savanyítására akkor van szükség, ha túl magas a pH értéke az adott növény fejlődéséhez.
- részleges talajcserével, az ültető gödörbe tegyünk savanyú földet vagy tőzeget
- fenyőfélék lehulló tűleveleinek alkalmazásával, a fenyők a körülöttük lévő termőföldet elsavanyítják, ebben a környezetben kiválóan érzik magukat ezt a típusú talajt igénylő növények
- utólagos savanyításra ecetes beöntözés alkalmazásával, 10 l vízbe 1-2 evőkanál 20%-os ecetet kell feloldani és azzal öntözni a növényt
- Wuxalos (komplex folyékony lombtrágya) öntözéssel a vegetációs időszakban
- a talajfelszín fenyőkéreggel történő beborításával, így folyamatos savanyító hatást érhetünk el