Meszes talaj

A meszes talaj hazánk jelentős részén előforduló talajtípus, pH értéke 7-7,2 fölötti értékben határozható meg az enyhén meszestől az erősen meszesig. A talajok kémhatása, mely pH értékben meghatározható, jelentősen befolyásolja a növények fejlődését és tápanyag felvevő képességét. A kémhatásnak azért van nagy jelentősége a kertészeti termelésben, mert a növények bizonyos pH értékű talajokon működnek csak jól. A legtöbb növény a semleges, enyhén savanyú talajt részesíti előnyben. A talaj tulajdonságainak vizsgálata alapján biztosítjuk a termesztett növények tápanyag igényeit. A meszes, lúgos kémhatás kedvezőtlen a tápanyagok, tápelemek felvételére, ezért szükséges a meszes talaj javítása.

Hogyan állapíthatjuk meg, hogy meszes a talajunk?

Vegyünk mintát a talajból, elegendő egy mogyorónyi mennyiség hozzá, helyezzük tányérra, majd cseppentsünk rá házi ecetet. Amennyiben mész van a talajban, akkor hamarosan pezsgésnek indul. A pezsgés mértékéből következtethetünk a talajban lévő mész mennyiségére.

Hogyan javítsuk a meszes talajt?
 

• meszes talajok lúgossága savanyú kémhatású talajjavítók segítségével mérsékelhető, ilyen pl. savanyú kémhatású tőzeg, homok kijuttatása, savanyú kémhatású talajt igénylő növények esetén az ültető gödröt töltsük meg jó minőségű tőzeggel (pl. Florasca)
• hosszú távú savanyító hatás fenyőkéreg használatával érhető el
• a meszes talaj javítása történhet szerves trágyával vagy komposzttal, merthogy a szerves anyagok lebomlása savanyítja a talajt

Milyen növények kedvelik a meszes talajt?

Természetesen a növények sokféleségéből adódóan vannak meszes talajt kedvelők is, ilyenek a rózsák, a levendula, egyes szőlőfajták, a mandula, a füge, az orgona, a kerti madárbirs, a cserszömörce, a boróka, a tiszafa, a lombhullató vörösfenyő, a páfrányfenyő, a nyírfa, de a veteményeskert több növénye is jobban fejlődik meszes talajokon.