A gyümölcsfa oltvány a gyümölcsösök és a házikertek ültetési anyaga, melyet a gyümölcsfaiskolák állítanak elő, ezzel évtizedekre meghatározva az ültetvények biológiai értékét és egészségi állapotát.
A gyümölcsfák egyik leggyakoribb szaporítási módja az oltás. Az oltással létrejött új növény az alanya révén különleges, előnyös tulajdonságokkal is gazdagodhat. Az oltás során két, ritkábban három vagy több növényegyed összenövesztésével kapunk új növényt. A létrejött új növényt nevezzük gyümölcsfa oltványnak. A gyökeret és esetleg a törzs egy részét adó komponens az alany, erre oltjuk vagy szemezzük a kívánt nemes fajtát. Az oltással összenövesztett fajták, az alany és a nemes sejtjei nem olvadnak össze, öröklött tulajdonságaikat az együttélés során is megőrzik. Az alany bizonyos tulajdonságai, mint pl. a kártevőkkel, kórokozókkal szembeni ellenálló képesség, lehetővé teszi, hogy az oltványt a nemes fajta igényeitől eltérő körülmények közé is telepíthessük. Az alanyok nyújtotta előnyökről nem mondhatunk le, ezért ismeretük nélkülözhetetlen. Az oltvány alanyaként használt csemetét előzetesen le kell szaporítani, föl kell nevelni az oltáshoz, szemzéshez szükséges méretig. Azt a területet, ahol az alanyokat nevelik, majd elvégzik a szemzést, oltást és végül felnevelik a gyümölcsfa oltványokat, oltványiskolának nevezzük.
Az oltvány külső megjelenésében lehet koronás vagy suháng.
Az utóbbi időben nő az igény a szabadgyökeres mellett a konténeres gyümölcsfa oltvány iránt is, melynek választékbővítő és az értékesítési idényt megnyújtó szerepe van, hiszen a téli hónapok kivételével egész évben ültethető.
A gyümölcsfák egyik leggyakoribb szaporítási módja az oltás. Az oltással létrejött új növény az alanya révén különleges, előnyös tulajdonságokkal is gazdagodhat. Az oltás során két, ritkábban három vagy több növényegyed összenövesztésével kapunk új növényt. A létrejött új növényt nevezzük gyümölcsfa oltványnak. A gyökeret és esetleg a törzs egy részét adó komponens az alany, erre oltjuk vagy szemezzük a kívánt nemes fajtát. Az oltással összenövesztett fajták, az alany és a nemes sejtjei nem olvadnak össze, öröklött tulajdonságaikat az együttélés során is megőrzik. Az alany bizonyos tulajdonságai, mint pl. a kártevőkkel, kórokozókkal szembeni ellenálló képesség, lehetővé teszi, hogy az oltványt a nemes fajta igényeitől eltérő körülmények közé is telepíthessük. Az alanyok nyújtotta előnyökről nem mondhatunk le, ezért ismeretük nélkülözhetetlen. Az oltvány alanyaként használt csemetét előzetesen le kell szaporítani, föl kell nevelni az oltáshoz, szemzéshez szükséges méretig. Azt a területet, ahol az alanyokat nevelik, majd elvégzik a szemzést, oltást és végül felnevelik a gyümölcsfa oltványokat, oltványiskolának nevezzük.
Az oltvány külső megjelenésében lehet koronás vagy suháng.
- A hagyományos koronás gyümölcsfa oltványnak általában kétéves törzse, egyéves koronavesszői vannak. Ez az oltvány kiválóan alkalmas hagyományos koronaformák kialakítására.
- A suhángon nincsenek elágazások, előnye, hogy koronaalakításkor nagyobb szabadságot ad a gyümölcstermesztőnek, viszont egy évvel később fordul termőre a fa.
Az utóbbi időben nő az igény a szabadgyökeres mellett a konténeres gyümölcsfa oltvány iránt is, melynek választékbővítő és az értékesítési idényt megnyújtó szerepe van, hiszen a téli hónapok kivételével egész évben ültethető.